Furcsa érzés átélni egy pánikrohamot. Kerestem rá más szót, de nem igazán jutott az eszembe. A fürdőszobában tört rám. Éreztem a remegést az egész testemben. Egyre erősödött, légszomjam volt, és azonnal menekülni akartam. Letolt nadrággal nem egyszerű mutatvány. Nem a semmiből jött, és mégis váratlanul ért. Napok óta féltékeny voltam és vágyakoztam. Nehezen ment a kedvesem elengedése. Dühös e-maileket írtam neki, amiket nem küldtem el, néha meg elfogadtam a helyzetet: ez van.
Álltam a WC előtt, és remegni kezdett az egész testem. Kezdtem tudatára ébredni, mi is történik velem. Volt egy pillanat, amikor eldöntöttem, hogy hagyom, sőt elkezdtem szándékosan remegni, ráerősíteni a testi érzésre. Közben, mint egy mantrát mondogattam magamban: hagyd, ne nyomd el.
Ahogy jött, úgy el is múlt, nem tartott tovább egy két percnél. Nagy ürességet éreztem a gyomromban.
Este már nevetve tudtam mesélni róla egy barátomnak.